Fejlett technológiákkal a közjóért

Téradatok, drónok, autonóm közlekedés, BIM modellek, a Dolgok Internete – mind jelenünk technológiai flowjának részei. Első pillantásra semmi közük az önkormányzáshoz, valójában azonban nagyon is sok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában „A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában” címmel megjelent, 15 tanulmányt tartalmazó kötet csupa olyan friss témát feszeget, amelyek az egymást érő új és még újabb technológiai vívmányok önkormányzati felhasználásának lehetőségeit mutatják be. Az NKE felkérésére a Lechner Tudásközpont is részt vett a munkában.

Szinte minden héten történik valami forradalmi a technológia világában. Miért ne használhatnák ki a települések is a lehetőségeket, amelyeket ezek a vívmányok teremtenek? A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában címmel online PDF formájában megjelent 539 oldalas tanulmánykötet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hívott életre Gáspár Mátyás és Kovács Róbert szerkesztésében, 15 tanulmányt sorakoztat fel annak bemutatására, mi mindenre használhatóak az önkormányzással kapcsolatos feladatokban a kínálkozó új technológiák. A Lechner Tudásközpont négy témában: drónok és téradatok, autonóm közlekedés és szállítás, az IoT, vagyis Dolgok Internete, valamint az épületinformációs modellezés területén is tudományos publikációkba öntötte tapasztalatait.

Ma, a negyedik ipari forradalom napjaiban, a különböző mesterséges intelligenciával rendelkező robotok lassan hétköznapi segítőinkké válnak és az intelligens információk egyetlen rendszerbe való integrálása mellett jelentős változások mennek végbe nemcsak a technológiák, hanem az élet szinte minden területén. A fejlődés gyors, és egyre gyorsabb, nehéz szakirodalmat írni az új technológiákról, mert mire az írás megjelenik, egyes részei máris elavultak. Mégis rendkívül hasznos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanulmánykötete, mert nézőpontja egyedi és hiánypótló. A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában publikációinak szerzői ugyanis a legkülönbözőbb technikai újításokat a települési önkormányzás szempontjai alapján vették górcső alá. Az egyetem felkérésére a Lechner Tudásközpont szakértői is részt vettek a munkában.

A Dolgok Internete, azaz az Internet of Things (IoT) városüzemeltetésben felbukkanó hasznosítási lehetőségeit Szemerey Samu és Kis Zoltán összegezte Internet of Things a városüzemeltetésben című esszéjében, amely rámutat, hogy bár a rendszerek fenntartható üzemeltetése általában nagyobb léptékhez kötött, IoT-megoldásokról nem csupán nagyvárosok esetében érdemes gondolkodni. A hálózati szemléletű megközelítés kifejezetten alkalmas arra, hogy kistelepülések térségi együttműködéseit, közösen üzemeltetett rendszereit támogassa, akár egy nagyobb település körüli agglomerációban, akar önálló, régiós szinten.

Az IoT-rendszerek közül a változó helyi igényeket dinamikusan kiszolgáló smart grid hálózatok a legismertebbek, melyek digitális szenzorokat és okosmérőket alkalmaznak. Ezek a fogyasztási adatok valós idejű gyűjtése mellett alkalmasak az energiaigények napszakos változásainak elemzésére is. A másik fő terület a közlekedés, ahol a település-üzemeltetésben és -fejlesztésben már most is érezhetően komoly szerepe van az IoT-megoldásoknak, amelyek egyrészt a közúti forgalom valós idejű szabályozását tudják ellátni, mint például a jelzőlámpák, vagy a sebességszabályozás, másrészt a közösségi közlekedés rendszereit kezelik, mint amilyen a flottakövetés, az ütemes menetrendkezelés, vagy utastájékoztatás. A járművekre es úthálózatokra telepített szenzorok a forgalom pillanatnyi állapotáról, a kialakuló dugókról és váratlan helyzetekről tudnak azonnali képet adni, de több városban ugyanezek a levegő állapotát és az időjárási körülményeket is mérik.

A városlakók és helyi érintett közösségek, cégek részvétele is egyre fontosabb részét képezi a városfejlesztésnek és -üzemeltetésnek, mert az IoT jelentősen kibővíti a helyi részvétel és együttműködés eszköztárát, sőt új lehetőségeket nyit meg az interakciók, az adatgyűjtés és az adathasznosítás terén.

A közlekedési rendszerek automatizálása a technológiai átalakulási folyamat markáns részét képezi.  Az önmagukat irányító járművek és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális, jogszabályi és társadalmi környezet megismeréséhez fontos számba venni, milyen szintjén járunk ma az önvezetésnek, hogyan működik az ilyen autók érzékelése, hogyan kommunikálnak az összekapcsolt járművek, melyek az autonóm közlekedés előnyei és hátrányai, valamint jogi vonatkozásai. Ezeket a kérdéseket járja körül Devecseri Anikó Autonóm közlekedés, szállítás című fejezete, amely a témától elválaszthatatlan elektromos autók és a közösségi autószolgáltatás bemutatása mellett kitér az önvezetés önkormányzásban várható szerepére is.

A BIM technológia kialakulásának történetét, alapfogalmait és jellemző munkafolyamatait Turányi József foglalta össze az Épületinformációs modellezés: az épített környezeti adatok kezelésnek új módszertana című fejezetben, a Lechner Tudásközpont korábban készült BIM-kézikönyve alapján. A napjainkban szerencsére már egyre szélesebb körben ismert és alkalmazott módszertanok áttekintése mellett nagy hangsúlyt kapott a tanulmányban a különböző információtartalommal felruházott BIM épületmodellek segítségével futtatható szimulációk bemutatása, amelyekkel a tervezés támogatásától kezdve, a környezeti hatások vizsgálatán és az üzemeltetés optimalizálásán keresztül, akár a különböző havária eseményekre is kellő alapossággal fel lehet készíteni az épületeket és használóikat.

Mindebben fontos szerepet játszanak a téradatok – azaz a földrajzi helyhez köthető geometriai és attribútum típusú információkészletek. Jellemzően ezekkel találkozhatunk ismert, térképes rendszerekben, de szorosan támogatni tudják a közigazgatást is, tudható meg Weszelovits Gergő Térinformatika, téradat és drónok című tanulmányából. Gondolhatunk azokra az önkormányzatok, állami szervezetek által kezelt térinformatikai rendszerekre, ahol épületek, közterületek, utcabútorok vagy más, térképen jól ábrázolható objektumok érintettek – ez a fajta adatkezelés ugyanis nem csak a vizualizációt könnyíti meg, hanem olyan egyedi elemzéseket is lehetővé tesz, amelyek csak térben értelmezhetők.

Ma már a térinformatikát szorosan kiegészítik a pilóta nélküli légijárművekkel, azaz drónokkal végrehajtott felmérések. Ezek viszonylag kis magasságból – jellemzően 50-150 m között – készült felvételek, amelyeket utólagos feldolgozással térképi, vagy 3D magassági információkkal ellátott állományokká alakíthatunk. Így alkalmassá válnak arra, hogy támogassák a fenti feladatok közül szinte bármelyiket, legyen az épületmodell vagy közlekedési rendszer.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadvány további publikációi segítséget nyújtanak az önkormányzati és közigazgatási területen településfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára a 21. század technológiáinak és a városok-falvak találkozása mentén kialakuló kihívások megoldásában, legyen szó mesterséges intelligenciáról, virtuális valóságról, közösségi és szolgáltatási platformokról, elektronikus ügyintézésről, jogi és munkaszervezési, adatpolitikai, vagy ökológiai kérdésekről.